Téli este, bicikli és egy apró gesztus
Cseh Viktória írása
A minap biciklin suhantam a város két pontja között, a gondolataimat az kötötte le, hogy mennyi dolgom van még, listák futottak a fejemben teendőkkel. Sötét volt, az előttem haladó biciklis piros lámpája még viszonylag távol volt…
Aztán arra lettem figyelmes, hogy a piros lámpa eltűnt és egy fehéret láttam helyette. Az előttem bicikliző ismeretlen megfordult. Hamarosan azt is megláttam, hogy miért: visszajött megigazítani egy lezárt bringát, ami rádőlt a bicikliútra. Neki és nekem nem volt útban, de ha valaki szemből jön és nem veszi észre, nagyot eshetett volna miatta.
Elgondolkodtam, hogy ha én érek oda hamarabb, akkor mit tettem volna? Feltűnt volna az útra dőlt bicikli? Megálltam volna, hogy megigazítsam?
A karácsony előtti rohanásban könnyű szem elől téveszteni azt, hogy valamiért csinálom az egészet, és olyankor csak a rohanás marad.
Elrohanok a lehetőségek mellett, pedig szerintem épp az lenne a lényege a karácsonynak, hogy odafigyelek másokra.