Nem mindegy, hogy azért mész masszőrhöz, hogy megjavítson, vagy azért, hogy megtudd, mi történik a testedben.

Várhelyi Kata vívó írása

A masszázsról sokáig azt gondoltam, luxuscikk, amit nem engedhetek meg magamnak. Sportolóként régebben heti 10-12 edzésem is volt, mégis az edzést, iskolát, munkát vagy pénzt mindig előnyben részesítettem a testem karbantartásához képest. Időnként jártam csak el masszőrhöz, akkor, amikor megsérültem, vagy már alig bírtam mozdulni és muszáj volt, hogy valaki rendbe tegyen a következő edzésre – és ezt a masszőrtől egy alkalom alatt el is vártam.

Csak nemrégiben kezdtem gondolkozni azon, hogy mi is (lehetne) a masszázs, mi a feladata egy masszőrnek és mi a dolgom nekem, aki a keze alá fekszik.

Másfél éve kicsit másképpen figyelem a testemet, mint eddig. Elkezdtem feltérképezni, hogyan mozog, mik zajlanak benne.

Arra jöttem rá, hogy ebben a masszázs hatalmas segítség.

Régebben, ha a nagy rohanásban eljutottam masszőrhöz, nem is érdekelt, hogy mit csinál, mi zajlik éppen, csak ábrándoztam, aludtam vagy az öklömet haraptam, hogy kibírjam a fájdalmat. Most éppen ellenkezőleg – figyelek mindent, ami történik. Kérdéseket teszek fel a masszőrnek, beszélgetünk és együtt dolgozunk azon, hogy összefüggéseket láthassunk meg a testtel kapcsolatban.

Masszázs alatt végigvehetem, hogy mennyit és hogyan mozogtam az elmúlt időszakban és főleg azt, hogy a testemben mi minek a következménye. A testi érzetek által információhoz juthatok a masszázs alatt, ha nem állok meg a fizikai ingereknél, hanem kérdéseket teszek fel. Sokszor előfordul például, hogy az asztalon fekve jövök rá, hogy egy gyakorlatot szabálytalanul végeztem, vagy ott esik le, hogy az ülőmunka, a rossz testtartás vagy a féloldalas terhelés milyen hatással van a testemre.

A teoretika című könyvben leírtak alapján azt feltételezem, hogy a fizikai-mentális munkában a fizikai változást tetten tudom érni a masszázs által. Így ez egy lehetséges eszköz a fizikai-mentális munka kapcsán arra hogy a tetteim által bekövetkezett változást felfogjam – és ezek alapján az információk alapján tudok ismét változtatni (az edzésmunkámom, a tartásomon, a gyakorlatok kivitelezésében, a nyújtás hatékonyságán és így tovább).

A másik ember pedig, aki a saját kezével ér hozzám, ebből a szemszögből nézve a társam abban, hogy szembesülhessek a tetteim következményével.

A fájdalom: jelzés

A masszázs közben érzékelt fájdalom csak egy jelzése annak, hogy van valami következmény a testben, amit meg tudok keresni és vissza tudok vezetni tettekre.

Azt vettem észre, hogy a fájdalomnak ellenállva nem történik meg az információáramlás – hiszen azzal vagyok elfoglalva, hogy nem akarom érezni a fájdalmat. Így pont azt nem akarom látni, hogy mi az, amit tettem a testemmel, és saját magam fosztom meg a változtatás lehetőségétől. Ekkor egyébként még meg is feszítem azokat az izmokat, amiket a masszőr éppen lazítani próbál – így nem csak a saját dolgomat, hanem az övét is megnehezítem.

Az edzések közt az utóbbi időben igyekszem minden héten elmenni masszőrhöz. A masszázs többek között a keringést is beindítja (ami egy ülőmunkát végző embernél vagy egy túlterhelt sportolónál lehet, hogy nem megfelelően működik), ami azért fontos, mert sejtjeinkhez a tápanyag és az oxigén a keringésen keresztül jut el. Így a masszázs a sejtjeink anyagcseréjében is szerepet játszik!

Innen nézve ez nem másban segít, minthogy a testünk teljes egészében képes legyen egészségesen mozogni, táplálkozni, életben maradni és fejlődni.

Arra jutottam, hogy a masszázs nem az, aminek korábban gondoltam – nem luxuscikk, nem egyszerűen szolgáltatás -, hanem egy olyan dolog, ami teljesen természetes (lehetne), és az embereknek szükségük is van rá. Annak, aki egyáltalán nem mozog és annak is, aki rendszeresen. Annak, aki ülőmunkát végez és annak is, aki egész nap talpon van.

A masszázs lehet közös munka a szakember és a vendég közt

Vagyis egy olyan gyönyörű dolog, ahol az egyik ember egy másiknak segít abban, hogy egészséges maradhasson és dolgozhasson, teszi mindezt a saját kezével, érintésével, tudásával és tapasztalásával.

A masszőr és vendége ily módon társak: társak abban a munkában ami az emberi test megismerésére, fejlesztésére irányul – és a test egy csodálatos, összetett, élő szervezet, melynek egészsége folyamatos munkát és figyelmet igényel a megfelelő működéshez. Valamint abban, hogy hatással tudunk lenni (és vagyunk is) egymás egészségére.