Az egyszerű válasz persze az, hogy a “nem értem” pont annyit jelent, hogy “nem értem”. A megfigyelések alapján azonban a valódi jelentése egészen más. 

Mindenkivel előfordult már bizonyára többször is, hogy kimondta ezt a két szót anélkül, hogy végiggondolta volna, mit is mond. Magunkban talán még sokkal többször is kimondjuk, mint ahányszor hangosan.
Mi történik ilyenkor?

Értés

Tegyük fel, hogy a világban vannak információk – és ha már ezt feltettük, ne is álljunk meg itt, tegyük fel azt is, hogy a világban minden információ.

Az emberi elme úgy dolgozza fel az információt, hogy háromfelé bontja: fizikai, mentális és érzelmi képzetre. Nagyjából úgy, ahogy a prizma megtöri a fehér fényt és színeire bontja, csak mi az információt bontjuk különböző képzetekre.

Egy egyszerű példán keresztül: ha a fa egy információ, akkor

  • fizikai képzete az, amit az érzékszerveinkkel felfogunk belőle (a színe, formája, illata, tapintása, esetleg az íze, ha megkóstolnánk)
  • mentális képzet hozzá például az az ismeretünk, hogy ez egy növény, hasonlóképpen az erdő többi növényeihez; van rendszertani besorolása, neve, a színeinek is van neve (zöld, barna) tudjuk, hogy fotoszintézis megy végbe benne és folyadékáramlás, és így tovább
  • az érzelmi képzet pedig az lehet, hogy tapasztaljuk, érezzük, hogy ez egy élő, lüktető, a természet részeként létező élőlény.

Hogy jön ide az értés?

Úgy, hogy az értés nem más, mint a mentális képzet tapasztalása. Tehát ha azt mondom, hogy “értem, hogy ez egy fa”, az azt jelenti, hogy nem csupán fizikailag tapasztalom, de mentális képzeteket is tapasztalok belőle.

Mentális képzetnek nem nagyon van értelme önmagában, sokkal inkább összefüggésekben van értelme. Eleve összefügg egy fizikai képzettel (a fa fizikai képzete nélkül érteni se lehet a fát), és összefügg más mentális képzetekkel is. Például másik fákkal. Vagy az erdővel, aminek része a fa is, az is egy összefüggés. A fa összefügg az erdővel.

Nem értem

Persze előfordul, hogy abban az értelemben használjuk a “nem értem” szavakat, hogy “nem látom az összefüggéseket”, vagy “nincs meg a mentális képzet ahhoz, amit épp tapasztalok”. De az a helyzet, hogy ez azért elég ritkán.

Felmérések alapján legtöbbször olyankor használjuk, amikor sejtünk ugyan összefüggéseket – tehát azt azért látjuk, hogy milyen lépéseket kellene tennünk ahhoz, hogy meglássunk egy összefüggést -, csak egyszerűen nem akarjuk azt megtenni.

Miért?

Mert akkor valami olyan változás következne be, ami nem tetszik, amit rossznak minősítünk, amit nem akarunk, hogy bekövetkezzen.

Vagyis valójában amikor azt mondjuk, hogy “nem értem”,
azt a legtöbbször úgy értjük, hogy “nem tetszik”.

(És hogy mit értünk az alatt, ha azt mondjuk, “értem”? Arról itt olvashatsz.)

A teoretika – hivatkozások:

Az információról: 0.0.0. Az információ c. fejezet – 27.o.
Az információ képzetekre bontásáról: 3.2.1. Képzetalkotás c. fejezet – 199.o.
Az értésről: 3.4.1.2.2. Értés c. fejezet – 234.o.