Csendet kérünk! – Rendet kérünk?

Milyen összefüggés van a környezetből származó ingerek, a testünk és a bennünk lévő csend között?

Ebben a rohanó világban, amelyben élünk, néha szükség van arra, hogy megálljunk és szusszanjunk egyet. Amikor a külső zajok elcsendesednek, akkor lehetőségünk van magunkban is megtalálni a csendet.

De mi köze van ehhez a testünknek?

Olyan világot élünk, amelyben a média azt sugallja, hogy válaszd mindig a legújabbat és a legtrendibbet, mert ha nem veszed fel a fejlődés ritmusát, akkor lemaradsz. Lehet, hogy nem is vagyunk a tudatában, de beszippantjuk az összes létező információt, ami a külvilágból árad. Amíg eljutunk az otthonunkból a munkahelyünkre, számtalan impulzus ér: plakátok a metrón, a villamosmegállókban, az utcán… Ez olyan képi anyag, aminek a lenyomata ott van a fejünkben.
Nem elég ez a rengeteg reklám, még az állandóan bennünk futó gondolatokkal is meg kell küzdenünk nap mint nap.

Csodálkozunk, hogy estére elfáradunk?

times-square-336508_sc

A magánélettel, munkahellyel kapcsolatos gondolataink mellé óhatatlanul is beszivárog a külvilágból áradó információ, és ha ezt nem vesszük észre, akkor az információt nem dolgozzuk fel, nem tudatosítjuk, mi pedig mint akit agyoncsaptak, elfáradunk nap végére.

Amikor lehetőségem van arra, hogy csendet tegyek magamban, akkor többnyire mozgással töltöm el a rendelkezésre álló időt. Ez első pillanatban furcsán hangzik, hiszen legtöbbünknek az jut eszébe, hogy amikor csendre vágyunk, akkor alig várjuk, hogy hazaérjünk az üres lakásba, lehuppanjunk a fotelba és élvezzük a zajmentes környezetet. Azonban amikor megszüntetem a körülöttem lévő zajforrásokat, attól bennem még nem lesz csend. Ahhoz, hogy belül is érezzem mindezt, a nap közben begyűjtött hatásokat tudatosítanom kell magamban.

Kipróbáltam azt az utat, ami a mozgáson keresztül vezet a csendbe. Jelentem, nálam bevált. Amikor elmegyek jógázni, akkor az által, hogy a testemet igába hajtom, minden figyelmem a fizikai szintű testgyakorlatokon van, így azokra a percekre kiszakadok a fejemben lévő őrültek házából. Ott csak a gyakorlatok vannak és én.

A jógaóra időtartamára egy másik világba csöppenek, és amíg a gyakorlatok helyes kivitelezésével foglalkozom, addig a fejemben is elindul a munka a fizikai munka hatására. Olyan ez, mint a dominó, az egyik dolog beindítja a másikat. Harmóniára törekszünk, amelyet aktív fizikai és mentális munka előz meg: ezek indítják be az érzelmi szintet.

Jógaóra végére arra leszek figyelmes, hogy kiürült a fejem, és már csak az “maradt benne” ami valóban fontos.

Nap mint nap számtalan inger mellett megyünk el, így ahhoz, hogy legyen egy nyugodt éjszakánk pihentető alvással, érdemes rendet tenni, csendet tenni a fejünkben lefekvés előtt. Nem árt, ha van egy konklúzióm az elmúlt napról, végig tudom gondolni, hogy mi történt velem és átlátom azt, ami a fejemben van.

yoga-682326_1280
Nyugalom… reggel, ébredés után kezdődik minden elölről!

írta: Odrovits Dóra


via: Nő arcai magazin
noarcai_logo_100

2018-01-17T17:45:07+00:002015. november 3.|Életmód| Comments